Megépíti, átrakja és javítja a cserépkályhákat és kandallókat. Lakossági megrendelésre dolgozik.
A fűtendő helyiség méretei, tájolása alapján meghatározza a kályha méreteit és fűtőfelületét. Ehhez elméleti ismeretek szükségesek. Kréta, mérőón, mérőszalag és derékszögű vonalzó segítségével kijelöli az építés helyét. Képzelőerő, szemmérték, térszemlélet az alapja ennek a tevékenységnek. Szín és forma szerint szárazon sorba rakja, faragja, csiszolja, lyukasztja a csempéket, hogy könnyen összeilleszthetők legyenek. A jó színlátás elengedhetetlen. Előkészíti a samottéglát, égetett téglát, betonból elkészíti az alapot, majd az alap megszilárdulása után megépíti a talapzatot. Agyag, fehérmész és vízzel kikevert cementhabarcs felhasználásával összeragasztja a csempesorokat. Felszereli a szerelvényeket és belső szerkezeteket (rostélyok, ajtók). A meleg levegő tulajdonságainak ismeretében kialakítja a belső füstjáratokat. Kandallók esetében nemcsak csempét, hanem egyéb építőanyagokat is felhasznál, például téglát, műkövet, márványt.
A végtermék sokféle lehet, a felhasznált anyagok is változatosak: csempe, téglák, szerelvények, festék, fa, vízüveg. Jellegzetes munkaeszközök: kőművesvéső, faragókalapács, serpenyő, spatula, fényesítőkefe, stb. Gépek: agyaghabarcskeverő, csempefűrész, stb.
A kályhás változó színhelyen, főleg zárt térben dolgozik, de rakhat szabadtéri tűzhelyet is. Álló, hajlott, térdelő és guggoló testhelyzetben tevékenykedik, néha létrán állva. Közepesen nehéz fizikai munkát végez.
Országos átlagkereseti adatok (bruttó Ft/hónap) |
||
Év |
Személyi alapbér |
Teljes kereset |
2000. |
58 111 |
95 152 |
2001. |
66 675 |
131 630 |
2002. |
62 389 |
107 520 |
2003. |
51 170 |
66 926 |
2004. |
71 420 |
137 549 |
2005. |
83 651 |
107 066 |
2006. |
70 740 |
71 400 |
2007. |
140 083 |
215 258 |
2008. |
139 663 |
269 797 |